Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ennek célja az európai határok megerősítése lenne “a fokozódó orosz agresszióval szemben”.
A tájékoztatás nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Johnson hivatala azonban egyenes utalást tett arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene a balti köztársaságba.
Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
Boris Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küldi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett.
A brit miniszterelnök közölte: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint London kormánytisztviselőket küld Brüsszelbe a jövő héten azzal a feladattal, hogy véglegesítsék a NATO-val a segítségnyújtási felajánlás részleteit.
A londoni miniszterelnöki hivatal megerősítette: Johnson a hét elején telefonon tárgyal majd Putyinnal és személyesen is felkeresi a térséget, hogy hangot adjon annak a véleményének: az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda Oroszországban és Ukrajnában egyaránt.
A brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára. Johnson hozzátette: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon dönthessen saját jövőjéről.
A Downing Street nem közölte, hogy Boris Johnson mely országokba látogat a következő napokban, de azt bejelentette, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten – Johnson nevében – felkeresi Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot.
Mindeközben a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének megerősítését, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni.
Erre Liz Truss külügyminiszter is tett már utalást egy minap előadásában, kijelentve: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék.
Bár a hangzatos kijelentések szintjén hidegháborús erőt próbál sugallni London, a hadseregének jelenlegi állapota inkább egy fogatlan oroszlánéra emlékeztet: nem maradtak bombázói, de a légierő idő előtt kivonta egy sor más, potensnek számító típusát is – pusztán költségcsökkentési okokból. A flotta is már rég csak árnyéka önmagának, de ami az ukrán helyzet kapcsán ennél mérvadóbb: hathatós, valóban élvonalbeli modern technikával megtámogatott szárazföldi egységek sem állnak a brit hadigépezet számára.
(MTI/Dél-amerikai Magyar Hírlap)
