A pakisztáni Ravalpindi városának büntetőbírósága szerdán halálra ítélt egy muszlim nőt, amiért “istenkáromlónak minősített tartalmat” osztott meg egy üzenetküldő szolgáltatáson – közölte a down.com angol nyelvű pakisztáni hírportál. A 26 éves Anika Atikot 2020 májusában tartóztatták le, miután az un. “mohamed prófétáról” készült karikatúrákat és ahhoz csatolt szöveges üzenetet küldött tovább a WhatsApp alkalmazáson. A rajzokat és a szövegeket az ügyben illetékes bíróság blaszfémiának minősítette.
A nőt akasztás általi halálra és halmazati büntetésként még húszévi börtönbüntetésre is ítélték. A The Dawn című, angol nyelvű pakisztáni lap internetes portálja szerdai kiadásában úgy tudja, hogy Anika Atiknak ezen felül 200 ezer pakisztáni rúpia (356 ezer forint) pénzbírságot is meg kell fizetnie. Azt nem tudni, hogy a három büntetést milyen sorrendben szándékoznak végrehajtani a nem túl éles észjárásról ismert pakisztáni hatóságok. Jelenleg mintegy nyolcvan, “istenkáromlás” miatt elítélt szerencsétlen van rácsok mögött a pakisztáni börtönökben.
A muzulmán országok döntő többsége társadalmi fejlettséget tekintve még ma is a “sötét középkorban” él: az állam nem vált le az egyházról – de persze ennél sokkal nagyobb gondok is vannak ezen országok “igazságszolgáltatásában”. Gyakorlatilag barbár országokról beszélünk a kultúrával rendelkező ember szemszögéből nézve: nem ritka a kézlevágás és egyéb csonkítás, mint büntetés ezeken a sötét középkorban ragadt területeken. Egészen nevetséges dolgokért szabnak ki halálos ítéleteket, miközben a családon belüli erőszak teljesen elfogadott és büntetlen a muzulmán világban.
Pakisztánban az “iszlám vallás” megsértése életfogytiglani börtönnel, vagy akár halálbüntetéssel is végződhet az “istenkáromlásra” (no nem Istenre vonatkozóan, hanem a muszlim hiedelemvilág szerinti “allahra”) vonatkozó középkori törvények értelmében. Az esetek egy részében a “gyanúsítottakat” a muszlim csőcselék gyakran halálra kínozza még azelőtt, hogy bírósági tárgyalásuk egyáltalán megkezdődne. Jogvédők szerint gyakran vissza is élnek a blaszfémiára vonatkozó drákói törvényekkel személyes viszályok “rendezése” végett. Az esetek egy részében a “gyanúsítottak” maguk is muszlimok, de gyakran vallási kisebbségek, így különösen keresztények is célponttá válnak. Ez a muzulmán országokban a keresztények megfélemlítésének, adott esetben a “forgalomból való kivonásának” általános, államilag megtűrt, sok esetben támogatott eszköze. A világ legüldözöttebb vallási csoportja a keresztény – az ellenük a gyilkosságokig elmenő bűncselekményeket elkövetők pedig szinte kivétel nélkül muszlimok.
Decemberben a muszlim csőcselék például meglincselt és halálra égetett Pakisztánban egy Srí Lanka-i gyárigazgatót, akit szintén blaszfémiával gyanúsítottak meg. Az ilyen esetek mindennaposak a muzulmán országok legtöbbjében.
(MTI nyomán/Dél-amerikai Magyar Hírlap)
Ezek embernek legkevésbé sem tekinthető vadállatok.