Emilia Sercan a PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írásában azt állítja: a kormányfő 2003-ban leadott, 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált. A Bukaresti Tudományegyetem újságíró karán oktató oknyomozó újságíró a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Sercan öt olyan forrást – három könyvet és két korábbi doktori dolgozatot – nevezett meg, amelyből szerinte Ciuca idézőjelek és hivatkozás nélkül csaknem ezersornyi szöveget emelt át “A román hadsereg elkötelezettségének mértéke a soknemzetiségű közös műveletekben” című doktori disszertációjába. A doktori iskola éveiben hivatásos katonaként szolgáló jelenlegi miniszterelnök állítólag “klasszikus módszereket” alkalmazva – az átmásolt szövegrészeket a bekezdések belsejében elbújtatva, sorrendjüket megkeverve, lényegtelen elemeiket elhagyva – próbálta álcázni a plágiumot.
A PressOne szerzője szerint a plágium digitális eszközökkel már csak azért sem mutatható ki, mert sem Ciuca disszertációja, sem azok a korábban publikált szövegek, amelyekből forrásmegjelölés nélkül másolt át részeket, nincsenek digitalizálva. Erre hivatkozva Sercan bírálta Sorin Cimpeanu oktatási minisztert, amiért a tárcavezető a plágiumellenőrző számítógépes programokra akarta bízni az akadémiai etika és integritás védelmét.
A PressOne írása felidézte: ezzel a módszerrel sem az első plágiumbotrányba keveredett román miniszterelnököt, a doktori címétől csak lemondása után megfosztott Victor Pontát, sem Gabriel Oprea volt kormányfőhelyettest, sem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) által plagizáláson ért többi politikust nem lehetett volna leleplezni, hiszen kizárólag nyomtatásban megjelent művekből másoltak.
Sercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciuca reagálását, aki azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak.
A PressOne-ban megfogalmazott, és más román médiumok által is idézett plágiumvádra reagálva Ciuca kedden később közleményt is kiadott, amelyben bejelentette: felkéri az UNAP etikai bizottságát doktori disszertációja megvizsgálására. Ciuca kifejtette: a doktori dolgozatának témaválasztását saját, külföldi küldetésekben szerzett tapasztalatai ihlették, maga a dolgozat pedig a témában végzett tudományos kutatásainak eredményeit tartalmazza. A miniszterelnök azt állítja: olyan érzékeny témákban, mint a geopolitika, követelmény a fogalmak és kifejezések “szabványosítása”, így elkerülhetetlen bizonyos kifejezések és szófordulatok ismétlődése.
Az államfő álláspontját firtató médiaérdeklődésre reagálva az elnöki hivatal kedden annyit közölt: Klaus Iohannis “helyesnek és szükségesnek” tartja, hogy a kormányfő a Nemzetvédelmi Egyetem etikai bizottságától kérte doktori disszertációja megvizsgálását, és üdvözlendőnek tart minden olyan kezdeményezést, amely a nyilvánosság előtt felmerült gyanú tisztázását szolgálja. A közlemény szerint az államfő kitart a plágium elleni küzdelemről, a tudományos integritás fontosságáról számtalanszor kifejtett álláspontja mellett.
Az államfő tavaly nyáron sajtóközleményben foglalt állást a plágiumgyanú kivizsgálási módszerének megváltoztatását célzó – Sercan által is bírált – tanügyminiszteri kezdeményezés ellen. “A plágium egy szellemi tulajdon ellopását jelenti, ezért elfogadhatatlan, hogy az egyértelmű bizonyítékokkal szembesített plagizálók ne tegyenek egy lépést hátra, ahogyan az a konszolidált demokráciákban történik. A társadalom fejlődése érdekében az illetékes intézményeknek drasztikusan kell büntetniük azokat, akik sajátjukként állítják be mások szellemi teljesítményét és azokat is, akik támogatást nyújtanak ehhez” – idézték a román lapok az államfő tavaly júliusi állásfoglalását.
Az oláhoknál ” az utóbbi évtizedben egymást érték a magas rangú politikusokat érintő plágiumvádak, 2020-ban pedig bezárták a rendőrakadémia két doktori iskoláját, miután több plágiumra derült fény. A parlament 2016-ban olyan jogszabályt is megszavazott, amely lehetőséget biztosított a doktori cím birtokosainak, hogy önként lemondjanak a tudományos címről, és így próbálják megelőzni a presztízsveszteséggel járó plágiumbotrányt. A törvény azonban alkotmányellenesnek bizonyult.
(MTI nyomán/a címlapkép a közösségi médiából származik)
