A Szolidaritás független szakszervezet a lengyelek második világháború utáni legnagyobb műve, amelynek megsemmisítése volt az 1981-es lengyelországi hadiállapot célja – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a 40 évvel ezelőtti eseményeket felidéző megemlékezésen. A központi évfordulós megemlékezésen részt vett Andrzej Duda elnök és Elzbieta Witek alsóházi elnök is.
Morawiecki az 1980-ban alapított Szolidaritásról elmondta: a független szakszervezet létrejötte után a kommunisták számára egyértelművé vált, hogy a lengyelek szabadságot, szolidaritást akarnak, a kommunista hatalomnak pedig nincs társadalmi támogatottsága.
Az 1981. december 13-án bevezetett hadiállapot révén a kommunista hatalom tönkre akarta tenni “a testvériség, a kölcsönös bizalom, a remény magjait vető” Szolidaritást, mely “a második világháború utáni Lengyelország legnagyobb vívmánya, a lengyelek legnagyobb műve volt” – hangsúlyozta Morawiecki.
Elutasította azt az 1989-es rendszerváltás után a posztkommunista körökben elterjedt mítoszt, miszerint a hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok “a kisebbik rosszat” választotta volna, intézkedéseivel megakadályozva a szovjet csapatok beavatkozását Lengyelországban.
“Semmilyen kisebb rosszról nem volt szó, ma már tökéletesen tudjuk a történészek által felkutatott és megvizsgált dokumentumok alapján is, hogy kitervelt akcióról volt szó” – jelentette ki Morawiecki. Utalt a többi között arra, hogy Jaruzelski már 1980 őszén elkészíttette a hadiállapot bevezetését célzó jogszabályokat, 1980 decemberében pedig Moszkvában, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján bemutatta a Szolidaritás megsemmisítését célzó tervét.
Az antikommunista ellenzéki múlttal rendelkező lengyel kormányfő a hadiállapot “be nem gyógyult sebeiről”, a kommunista bűntettek elégtelen elszámoltatásáról is beszélt. Utalt azokra a történészi adatokra, melyek szerint több mint százra tehető a hadiállapot halálos áldozatainak száma, és meggyőződését fejezte ki, hogy a tragikus mérleg ennél is rosszabb, hiszen sok ellenzéki aktivista halálát a hatóságok “ismeretlen tettesek” rovására könyvelték el.
A hadiállapot áldozatai emlékezetének ápolását Andrzej Duda is kiemelte a beszédében. “Nevezzük a hősöket hősöknek, az árulókat pedig árulóknak. Az, aki vétkes, ne fennhéjázzon a ma is privilegizált posztján” – jelentette ki az elnök. Utalhatott például a lengyel legfelsőbb bíróság egyik tagjára, aki a hadiállapot idején börtönbüntetésre ítélt több ellenzékit.
A többnapos évfordulós megemlékezések keretében hétfő este a lengyelek hagyományosan gyertyákat gyújtanak otthonaik ablakában a hadiállapot áldozatainak emlékére.
(MTI)
