Negyven éves az IBM PC: minden idők egyik legnagyobb hatású személyi számítógépét 1981. augusztus 12-én mutatták be Amerikában, a technikai újítás Magyarországra négy évvel később, 1985-ben jutott el (legálisan – a szerk.) – közölte a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság csütörtökön az MTI-vel. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, az adatfeldolgozás világában már korábban hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A nagyhírű számítógépet egy 12 tagú csapat tervezte meg. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.
Mint írják, a legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye teljesen moduláris felépítése volt. Tulajdonképp a legtöbb tulajdonságban ekkor még elmaradt a kor csúcsgépeitől, de a bővíthetőség, az egyre gyarapodó számú gyártók által hozott fejlesztések folyamatos fejlődést biztosítottak a számára: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hatalmas újításnak számított. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.
hi
Ma már nyilvánvaló, hogy ez nem eredményezett egészséges piacot a számítógépek piacán. A Commodore/AMIGA, ACORN és az ATARI eltűnése mellett több tucatnyi kisebb gyártó volt kénytelen lehúzni a rolót – eredményezve egy közel homogén piacot, ahol egy meghatározott érdekszövetség tartotta, tartja kezében mind a hardver, mind a szoftverellátás piacának kulcsfontosságú részeit. Az egyetlen, ma is mérhető részesedéssel bíró túlélő a személyi számítógépek piacán az Apple, amely jobbára inkább csak Észak-Amerikában rendelkezik kiemelkedően erős piaccal. Azonban az Apple is kénytelen volt PC-s alapokra váltani 2005-től, ezzel gyakorlatilag csupán túlárazott PC-kké degradálva a termékeit – amelytől az elszakadás – ARM alapokon – csak az elmúlt évben kezdődött meg.
Magyarországon hamar megkezdődött a PC-re megjelent szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már akkor is az országban, a COCOM-listás PC csak 1985 áprilisától volt megrendelhető – konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.
A közlemény felidézi, hogy addigra az első magyar PC is elkészült vasfüggöny mögött. A Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg Európa első IBM PC/XT-klónjaként. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből lehet tudni, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981/1982-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyarországi cigányprímás vásárolta meg és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével – olvasható a közleményben.
Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy gyaníthatóan az akkori titkosszolgálatok egyikének megbízásából került minderre sor, hiszen nem reális, hogy egy írni-olvasni is alig-, vagy egyáltalán nem tudó cigányzenész előránt a mellényzsebéből “némi” valutát és megvásárol egy több vadonatúj autó árába kerülő, csak angolul “tudó”, számára tökéletesen értéktelen és használhatatlan számítógépet magáncélra, majd otthon meggondolja magát és eladja – na kinek? – pont egy számítógépet klónozni szándékozó fejlesztőcsapatnak. Minden esetre a COCOM-listás országokban így mentek ezek a dolgok azokban az időkben, és ebben aligha lehet kivetnivalót találni.
Az elkészült klón, a Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfélmillió forint között mozgott még 1985-ben is, a vállalatok havi 40000 forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában – áll az összegzésben.
Sajnálatos módon az (eredeti) IBM PC, no meg a rendszerváltás nyomán beözönlő új és használt, nyugaton már levetett, elavuló-félben lévő gépek áradata végül megölte a keleti blokkon belül egyébként fejlettnek és vállalkozókedvűnek számító hazai számítógépipart – amely a PC-klónon kívül más, többé-kevésbé egyedi számítógépet is létrehozott a nyolcvanas években. Ennek legfőbb oka nem is a néhány éves lemaradásban lévő hardver, mindinkább az alacsony gyártási számok, illetve a kompatibilitás korlátozottsága vagy teljes hiánya nyomán rendelkezésre álló kevés rendelkezésre álló szoftver volt. Legendás magyar háziszámítógépek voltak a Videoton TV Computer, valamint a Primo. Köztük a Videoton terméke volt sikeresebb: az iskolaszámítógép program keretében 12 ezer számítógép került az iskolákba, továbbá magánszemélyek is vásárolhattak belőle. Gyártása 1986-1989-ig tartott, és a Primoval ellentétben már színes kép megjelenítésére is képes volt. A Primoból egyébként 7 ezer darab készült a gyártás 1986-os lezárultáig. A gyártási darabszámok is mutatják, hogy óriási sikert nem értek el, nem lettek tömegek által megvásárolt termékek. A Commodore cég C64-es modellje, majd valamivel később, a ’90-es évek elejére Magyarországon is az AMIGA modellek jelentették a slágert – hiszen ezekhez temérdek, javarészt illegálisan másolt (játék-)szoftver volt elérhető – hogy aztán csakhamar, az évtized közepére átadják helyüket a közben hatalmas fejlődésen átesett PC-nek.
(MTI nyomán / Dél-amerikai Magyar Hírlap)
