További híreink az óhazából – 2020.08.11.

Emmi: szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola

Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel. A koronavírus-járvány magyarországi alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást. Ugyanakkor sok országban jelentősen nő a fertőzések száma és a hazai adatok is óvatosságra intenek. Ezért a kormány, az operatív törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a helyzetet, és szükség esetén további intézkedésekről dönt. Az iskolák protokollt fognak kapni a járvány elleni védekezést segítő teendőkről – tudatta a tárca.

Továbbra is alapfontosságú, hogy beteg, a koronavírus tüneteit mutató gyereket ne engedjenek a szülők közösségbe – hangsúlyozták, hozzátéve: “felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése”. Mindemellett a veszélyhelyzet idején elrendelt és sikeresen működő tantermen kívüli, digitális munkarendben gyűjtött tapasztalatokat és eredményeket az Emmi, az iskolák és a pedagógusok is elemzik, és szakmai egyeztetéseket követően a hagyományos iskolarend keretében is alkalmazzák – áll a közleményben.

A kormány emellett felkészül a járvány esetleges második hullámára, és ehhez a nemzeti konzultáció keretében augusztus 31-ig várja a magyar emberek véleményét arról, hogy támogatják-e azt, hogy járvány idején az iskolás gyermeket nevelő családok és tanárok számára ingyenes legyen az internet – írták. A 2020/2021-es tanévben a tanítási év első tanítási napja szeptember elseje, kedd, utolsó tanítási napja pedig 2021. június 15. Az első félév 2021. január 22-ig tart. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., csütörtök. A szünet utáni első tanítási nap november 2., hétfő. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18., péntek. A szünet utáni első tanítási nap 2021. január 4., hétfő. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31., szerda. A szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7., szerda.

Az új tanévben tervezett témahetek: a “PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2021. március 1-5. között, a Digitális Témahét 2021. március 22-26. között, a Fenntarthatósági Témahét 2021. április 19-23. között, az egészségtudatos gondolkodás és iskolai mozgástevékenységek témanap 2020. szeptember 25. (magyar diáksport napja). A rendelet részletesen tartalmazza az idei október-novemberi és a jövő év május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák időpontját is. Az őszi érettségi vizsgák október 16-án, a tavasziak május 3-án kezdődnek – olvasható az Emmi közleményében.

Határon túli magyar fiataloknak kezdődött vitorlástábor Orfűn

Megnyílt a Rákóczi Szövetség és a Magyar Vitorlás Szövetség szervezésében a határon túli magyar fiataloknak rendezett vitorlástábor kedden a Baranya megyei Orfűn. Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott a rendezvényen  azt mondta: a tábor is mutatja, hogy a nemzeti összetartozás évében tervezett rendezvényeknek legalább egy részét sikerült, illetve sikerül megtartani a koronavírus-világjárvány ellenére.     Az augusztus 14-éig tartó kárpát-medencei vitorlástáborról szólva kiemelte: a Felvidékről érkező tizenöt általános iskolás diák és kísérőik megismerhetik a térséget, sportolási lehetőséget kapnak, és várhatóan családjaikban is népszerűsítik majd Magyarországnak ezt a turisztikailag kiemelt területét, később pedig visszatérnek a most megismert vidékre.     

Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a két szövetség együttműködéseként a jövőben rendszeressé válnak a hasonló táborok, és évről évre egyre több diáknak biztosítják az orfűihez hasonló lehetőségeket Baranyán kívül a Balatonnál és a Tisza-tónál is.     Kollár Lajos, a vitorlászövetség elnöke azt mondta: szívesen segítette szervezetük a tábor létrejöttét, hiszen a vitorlázás természetközelsége, személyiségformáló és csapatépítő ereje miatt is az egyik legcsodálatosabb sport. A  szövetség a jövőben is igyekszik támogatni a hasonló alkalmakat – tette hozzá.   
  

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szervezetük az idei nyárra 5000 határon túli magyar fiatalnak szervezett programot, azonban a járvány miatt elrendelt korlátozások következtében nem tudnak annyi diákot fogadni, mint tervezték. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a szövetség sátoraljaújhelyi tábora mellett létrejöhettek olyan színes programok is, mint az e heti orfűi, illetve a nyár eleji nyékládházi hasonló vitorlástábor.     A Rákóczi Szövetség július elején azt közölte az MTI-vel, hogy várhatóan több ezer diák és tanár táborozik idén a szervezésükben Magyarország több helyszínén; a tizenöt tematikus nyári rendezvény Magyarországról és a határon túlról egyaránt várja a résztvevőket, így általános és középiskolásokat, egyetemistákat, valamint tanárokat.     

Az akkori tájékoztatás szerint a táborok nemcsak a kapcsolatépítést, a pihenést szolgálják, hanem jó alkalmat teremtenek a magyar identitás erősítésére is. Az egyes nyári táborokba a tudomány, a közélet, a gazdaság, a sport és a művészvilág több képviselője is ellátogat.

Augusztus végéig még igényelhető a munkahelyvédelmi és k+f+i bértámogatás

A koronavírus-válság enyhítését célzó Gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghirdetett munkahelyvédelmi bértámogatás és kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) bértámogatás eddig közel 15 ezer vállalkozást segített abban, hogy megtartsák a munkavállalókat. Mostanáig 225 ezer munkavállaló után több mint 50 milliárd forint értékben igényelték e támogatásokat a cégek. Mindkét bértámogatási forma esetében még közel három hétig, augusztus végéig lehet benyújtani az igényeket – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

    Bodó Sándor a szaktárca keddi közleményében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdaságot, a káros hatásokat a kormány komplex intézkedési csomaggal mérsékeli, valamint az adó- és járulékkedvezményeken, a hatékonyságnövelő és versenyképesség-javító támogatásokon túl munkaerőpiaci intézkedésekkel is védi az elmúlt 10 év eredményeit. A munkahelyvédelmi bértámogatási programban 14 ezer vállalkozás nyújtott be eddig kérelmet 203 ezer munkavállalóra. A pályázaton eddig 192 ezer munkavállaló esetében született támogató döntés, a feldolgozás folyamatosan zajlik. A bértámogatást 2020. augusztus 31-ig lehet igényelni.

A munkavállalói létszám alapján a kérelmet benyújtó vállalkozások 13,3 százaléka mikrovállalkozás, 25 százaléka kisvállalkozás, 28 százaléka középvállalkozás és 33,7 százaléka nagyvállalkozás. A gazdasági ágazatok közül legnépszerűbb a feldolgozóipar (49,25 százalék, több mint 100 ezer kérelem), második helyen áll a kereskedelem, gépjárműjavítás (16,3 százalék, 33 ezer kérelem), harmadik helyen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,4 százalék, 19 ezer kérelem), negyedik helyen pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (5 százalék, 10 ezer kérelem). E négy ágazat adja az összes beérkezett kérelem mintegy 80 százalékát.
    
Szintén 2020. augusztus 31-ig lehet még igényelni a k+f+i bértámogatásokat. A gazdaság fellendítésében nélkülözhetetlen k+f+i esetében a bértámogatási programban eddig több mint 22 ezer munkahelyre nyújtottak be pályázatot közel 17 milliárd forint értékben – ismertette Bodó Sándor, hozzátéve, hogy a gyors és célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát. A Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a 2010 utáni időszak eredményeire építve nagymértékben segítik a magyar gazdaság kilábalását a koronavírus okozta válságból. Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség – közölte az ITM.

Az Infláció alakulása Magyarországon 1991-től napjainkig

Elfogtak egy ukrán embercsempészt a rendőrök

Elfogtak egy ukrán embercsempészt a rendőrök hétfőn éjszaka, a férfi négy illegális migránssal az autójában tartott Ausztria felé – ismerteti honlapján a rendőrség. A police.hu tájékoztatása szerint a rendőrök – négy megyére kiterjedő akció keretében – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információi alapján állítottak meg egy lengyel honosságú gépkocsit éjfél körül az M1-es autópályán, Győr térségében. A járműben az ukrán sofőrön kívül négy, magát afgán állampolgárnak valló férfi utazott.

A gépkocsi utasai magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét, valamint személyazonosságukat nem tudták igazolni, ezért a rendőrök a sofőrt és a külföldieket is előállították a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságra. A rendőrök az elfogott illegális migránsokat – meghallgatásukat követően – a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz. A járművezetővel szemben embercsempészés bűntette miatt eljárás indul.

Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint árfolyama az előző estihez képest kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben. Az euró, a dollár és a svájci frank jegyzése egyaránt kismértékben csökkent reggel fél nyolcra az előző estihez képest. Az eurót a hétfő esti 344,64 forint után 344,42 forinton jegyezték kedden reggel fél nyolckor, a dollár jegyzése 393,32 forintról csökkent 393,01-re, a svájci franké pedig 320,52-ről 320,23 forintra.

A forint a hónap eleje óta az euróval szemben 0,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben 0,1 százalékkal erősödött, a dollárral szemben pedig 0,1 százalékkal gyengült.

Enyhe emelkedésre számít az elemző a tőzsdén

Enyhe emelkedés várható a nyitást követően, amelyet támogathat a továbbra is kedvezőnek mondható nemzetközi befektetői hangulat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint.

Varga Zoltán az MTI-nek küldött kommentárjában kifejtette, hogy a vezető részvények közül hétfőn jelentősen emelkedett az OTP árfolyama, a következő ellenállási szint 11 ezer forintnál található. Ezzel szemben a Mol lefelé korrigált, a meghatározó támasz 1800, az ellenállási szint 1850 forintnál található a grafikonján. A Richter árfolyama is mérséklődött, 7000 forintnál húzódik egy fontos támasz, ellenállás pedig továbbra is 7150 forintnál található. A Magyar Telekom áttörte a 380 forintot, amely a korábbi kereskedési sáv alsó szintje volt, a következő fontosabb ellenállási szint 390 forintnál látható.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 350,25 pontos, 0,97 százalékos emelkedéssel, 36 302,78 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 9,2 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek a pénteki záráshoz képest. A Mol árfolyama 30 forinttal, 1,63 százalékkal 1810 forintra csökkent, 1,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 450 forinttal, 4,31 százalékkal 10 880 forintra emelkedett, forgalmuk 6,2 milliárd forintot tett ki.     A Magyar Telekom árfolyama 7 forinttal, 1,84 százalékkal 387 forintra nőtt, forgalma 117,0 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 120 forinttal, 1,68 százalékkal 7030 forintra esett, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el.

Több mint 40 televíziós dokumentumfilm készül az NFI támogatásával

Több mint 300 millió forinttal támogatja 41, televíziós bemutatásra készülő dokumentumfilm gyártását a Nemzeti Filmintézet. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős Nemzeti Filmintézet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek – szerepel a szervezet által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

Mint írták, a dokumentum-, az ismeretterjesztő-, az animációs-, a tévé-, a kisjátékfilmes, a történelmi dokumentumfilmes pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra összesen több mint ezer filmtervvel jelentkeztek az alkotók. A nagyszámú beérkezett szinopszisra tekintettel a pályázat első fordulójában a dokumentumfilmek gyártására meghirdetett 200 millió forint támogatási keretet a Filmintézet májusban megemelte. A Televíziós Döntőbizottság összesen 302,532 millió forint támogatást szavazott meg 41 dokumentumfilm gyártására.

A támogatott alkotásokban többek között kiemelkedő személyiségeket ismerhet meg a közönség. Dokumentumfilm készül a Hadik család kalandos történetéről (a rendező Hevér Zoltán), a székesfehérvári Bory családról (Novák Emil), Ferencz József erdélyi unitárius püspökről (Orbán János Dénes), Rodolfóról, a legnagyobb magyar bűvészről (Géczy Dávid), a modern képzőművészet megkerülhetetlen alkotójáról, Csernus Tiborról (Surányi András), Brassai Halász Gyula világhírű fotográfusról (Borsody István), az Auguszt család másfél századon átívelő történetéről (Sztanó Hédi), Illy Ferencről, a világhírű Illy kávé atyjáról (Makó Andrea), valamint Bence Lajos muravidéki magyar költőről (Gál Anasztázia).

Tragikus történelmi események feldolgozására is vállalkoznak az alkotók szemtanúk és túlélők megszólaltatásával. Téglásy Ferenc és Téglásy Imre az 1956-ot követő megtorló gépezet működését, Vojtkó Ferenc, valamint Somogyvári Rudolf a magyarországi svábok traumáit, Velkovics Vilmos Budapest ostromát, Pannoniay Boglárka Erzsébet a felvidéki kitelepítések történetét, Varjasi-Kispéter Zsófia a hortobágyi kényszermunkatáborokból visszatérők újrakezdését és beilleszkedését dolgozza fel készülő dokumentumfilmjében.

A példaértékű történeteket megörökítő filmekből megismerhetik a nézők a többszáz gyermeket megajándékozó “dévai mikulásokat” (rendező: Novák Lajos), a Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart és tanárait (Ducki Witek), a Budapestről a varázslatos Székelyvarságra költöző Baksa József túravezetőt (Pál Melinda), a Duna-delta természetvédelmét szolgáló Kiss J. Botond természettudóst (Xantus Áron-Xantus Gábor), a Városmajori Katolikus Egyesület több évtizedes megtartó erejének titkát (Réti László) és a generációk életét jobbá tevő Molnár Mária misszionárius tevékenységét (Hegedűs Péter).

Először készül átfogó munka a magyar képregény történetéről (rendező: Gábor Bence), a várbeli Sziklakórház kalandos múltjáról (Rozgonyi Ádám), valamint Nikola Tesla, a világhírű feltaláló Budapesten töltött pezsgő időszakáról, önéletrajzi írásait feltárva (Takó Sándor-Bánovits Ottó). Új epizód készül Jankovics Marcell Magyar szentek és boldogok című sorozatában, ezúttal a keresztény magyar királyság megteremtésében és megtartásában kulcsszereppel bíró főpapokról. Papp Gábor Zsigmond közkedvelt retró sorozatának folytatása, a Honvéd retró a Magyar Néphadsereg három évtizedét dolgozza fel. Mispál Attila Pilinszky János-sorozata, a Csillaghálóban harmadik részével a költőóriásra emlékezhetünk 2021-ben esedékes 100. születésnapján. Zámborszki Ákos Szomszédaink, a magyarok című sorozata Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában folytatódik. Pigniczky Réka a Memory Project keretében készült mintegy 150 interjúból készít filmkivonatot az 1956-os forradalom évfordulójára.
    
A támogatott alkotások teljes listája a https://nfi.hu/hu/hirek/41-dokumentumfilm-keszul-az-nfi-tamogatasaval címen található.

BL-selejtező – Jövő szerdán játszik a Ferencváros

Jövő szerdán fogadja a Ferencváros a Djurgardent a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) honlapja szerint a magyar bajnok 20 órakor lép pályára svéd riválisa ellen a Groupama Arénában sorra kerülő zárt kapus összecsapáson.
    
Amennyiben Szerhij Rebrov együttese továbbjut, a második fordulóban idegenben, a skót Celtic Glasgow és izlandi KR Reykjavík párharcának nyertesével találkozik. A kvalifikáció második fordulójának mérkőzéseit augusztus 25-én és 26-án rendezik, a selejtező párharcai egy mérkőzésen dőlnek el.

Motoros halála Kiskunfélegyháza és Tiszaalpár között – képek

(MTI)