A trianoni békediktátum aláírása után 101 évvel Magyarország Közép-Európa legnagyobb, legerősebb nemzetévé vált – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Zalaegerszegen, a nemzeti összetartozás napja alkalmából épített székelykapu avatásán. Potápi Árpád János arra hívta fel a figyelmet, hogy a népművészeti remekmű szimbolikája ma is számos fontos üzenetet hordoz. A kézzel faragott, egyedi mintázatú kapu két világot választ el egymástól: egyik oldala az otthon melegét jelképezi, míg a kapun átlépve a nagyvilág tárul az emberek elé.
Ez a szimbólum a trianoni békediktátum aláírását követően a külhoni magyarság életében valóságként jelent meg, és jelenik meg napjainkban. A kapun innen magyarként, míg azon túl egy idegen ország idegen lakójaként éltek és élnek ma is. Átlépve a kaput, magyarságuk miatt számtalan atrocitás áldozatává válnak, és küzdeniük kell az őket megillető alapvető emberi jogokért – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát. “A sok évtizedes szétszakítottság után újra egyesítettük a magyar nemzetet, új alaptörvényt fogadtunk el, és döntöttünk arról, hogy a külhoni magyaroknak is jár az állampolgárság és a szavazati jog. Egységes Kárpát-medencében gondolkodunk, célunk megteremteni minden lehetőséget, amely mind az anyaországi, mind a külhoni magyarok gyarapodását szolgálja” – fejtette ki az államtitkár.
Hozzátette: az elmúlt tíz évben a magyar kormány munkahelyeket teremtett, támogatta az értékteremtő, értékmegőrző vállalkozásokat, fenntarthatóvá tette a magyar intézmények és szervezetek működését. Bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemek, templomok és közösségi terek épültek – sorolta.
Potápi Árpád János megköszönte a zalaegerszegi polgároknak és a város vezetőinek, hogy megőrzik és közvetítik a nemzeti értékeket.
Galbavy Zoltán fideszes önkormányzati képviselő köszöntőjében beszámolt a városban zajló fejlesztésekről. Elmondta, hogy számos új köztéri alkotás díszíti a város tereit, megújultak a templomok és az egyházi épületek.
A Rózsák terén felavatott székelykaput – az erdélyi Esztány Zsolt alkotását – Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere az árvagyermekeket gondozó Csibész Alapítványnak ajándékozott csíksomlyói kúria és a szomszédságában álló Kegytemplom díszének szánta. A megrendelésre Fodor Imre halála miatt már nem kerülhetett sor, a kaput a zalai megyeszékhelyen, az 1942-ben erdélyi stílusban emelt református templom, az evangélikus lelkészi hivatal és a római katolikus kálváriatemető közti területen állították fel.
(MTI / címlapkép: MTI/Lakatos Péter)
