Gulyás: megfelelő rendőri erő áll rendelkezésre a határok védelmére
A Röszkénél megakadályozott erőszakos migránsbetörés azt bizonyítja, hogy megfelelő számú rendőr áll rendelkezésre a külső határok védelmére – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Gulyás Gergely közölte: a kormányülésen meghallgatták a belügyminiszter beszámolóját a röszkei eseményekről.
Csaknem száz ismeretlen állampolgárságú személy négy-öt csoportban, erőszakosan próbált betörni augusztus 4-én éjjel 11 órakor a röszkei határzárnál, de ezt az összevont rendőri erők megakadályozták. Egy líbiai állampolgár lépett át jogellenesen Magyarországra, ellene eljárás folyik – tette hozzá. A belügyminiszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy megfelelő számú rendőr áll rendelkezésre a határok védelmére, és a viszonylag heves, erős, erőszakos kísérletek is megakadályozhatók a rendőrök gyors összevonásával.
A rendelkezésre álló információk alapján nem zárható ki, hogy a következő hetekben-hónapokban a határ fenyegetettsége nőni fog, ez nagymértéken függ attól, hogy fennmarad-e a balkáni útvonal koronavírus miatti viszonylagos zártsága – mondta a miniszter.
Ismét több mint százan fertőződtek meg egy nap alatt Ausztriában
Százharmincan fertőződtek meg koronavírussal az elmúlt egy napban Ausztriában az osztrák egészségügyi minisztérium csütörtöki jelentése szerint. Augusztusban első alkalommal emelkedett száz fölé az új fertőzöttek száma. Kedden 96, szerdán 85 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak; csütörtökön pedig már 45-tel többen fertőződtek meg. Az elmúlt 24 órában nyilvántartásba vett fertőzöttek több mint fele, 67 ember Bécsben lakik; Felső-Ausztriában 29-en, Alsó-Ausztriában 12-en vannak.
Ausztriában eddig 21 696 ember koronavírus-tesztje lett pozitív. Közülük 719-en haltak bele a fertőzés okozta betegségbe, míg 19 596-an időközben meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában kettővel csökkent, így jelenleg 1 381-en vannak. Közben több nagy múzeum vezetője úgy döntött, hogy ismét kötelezővé teszik a szájmaszkot az intézményekben. A szigorítás a Művészettörténeti Múzeumot,a Természettudományi Múzeumot, az Albertinát, a Belvedere-t és az Iparművészeti Múzeumot, valamint a Bécs Múzeumot (Wien Museum) érinti. Azok, akiknek nincsen saját maszkjuk, a bejáratnál kapnak.
Az ismételt szigorítást a látogatók magas száma és a járvány terjedésének felgyorsulása tette indokolttá.
Gyengült a forint
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtökön.
Az euró 345,90 forinton forgott este hét órakor, 1 forint 22 fillérrel emelkedett a közös európai fizetőeszköz árfolyama a reggeli 344,68 forinthoz képest. A napi kereskedésben 344,38 és 346,77 forint között mozgott az euró jegyzése.
A dollár jegyzése a reggeli 290,12 forintról 291,14 forintra emelkedett estére.
A svájci frankért reggel 319,31 forintot, este pedig 319,89 forintot kellett adni.
A jent 2,7617 forinton jegyezték este, míg reggel hét órakor 2,7495 forinton.
A főbb devizák közül az euró 1,1883 dolláron forgott este hét órakor, 0,19 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A napi kereskedés során az 1,1819 és 1,1917 dollár közötti sávban ingadozott az árfolyam.
A svájci frankhoz képest 0,40 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0817 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9104 frankot adtak, 0,23 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,12 százalékkal gyengült a dollár, 105,45 jenen jegyezték csütörtök este.
Csökkenéssel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek
Csökkenéssel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön, miután a brit jegybank arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járványból lassabb lesz a gazdasági felépülés a korábban gondoltnál. A befektetők emellett a vállalati beszámolókra összpontosítottak. A londoni FTSE-100 mutató 1,27 százalékos, a frankfurti DAX-index 0,54 százalékos, a párizsi CAC-40 index 0,98 százalékos, a milánói FTSE MIB 1,34 százalékos, a madridi IBEX pedig 1,16 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 0,73 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index pedig 0,76 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 0,86 százalékkal csökkent.
A vártnál jobb negyedéves számokkal előrukkoló Siemens német óriásvállalat 1,62 százalékkal, az Adidas sportcikkgyártó pedig 1,88 százalékkal drágult profit-előrejelzésének javítására. A Deutsche Lufthansa német légitársaság 1,22 százalékos mínuszban zárt, miután története legnagyobb negyedéves veszteségéről adott számot. A Lufthansa arra számít, hogy 2024 előtt nem áll vissza a koronavírus-járvány előtti szintre a kereslet a repülőutak iránt.
A svájci Glencore – a világ egyik vezető bányaipari, nyersanyag-kitermelő és -kereskedő vállalata – több mint 8 százalékos mínuszban zárt, miután 2,6 milliárd dollár veszteséget könyvelt el az első fél év után. A vállalat jelezte, hogy nem fizet osztalékot az idei év után. New Yorkban az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 0,08 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója 0,09 százalékos, az S&P 500-as index pedig 0,22 százalékos mínuszban állt.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökkenésre váltott. Az októberi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,02 százalékos mínuszban, 45,16 dolláron, a szeptemberi szállítású WTI pedig 0,40 százalékos veszteségben, 40,02 dolláron forgott kora este.
Az arany ára továbbra is jóval 2000 dollár fölött, a történelmi csúcsok közelében mozog. A válságok idején biztonságos menedéknek számító nemesfém unciánkénti ára az azonnali jegyzésekben 0,77 százalékkal, 2055,17 dollárra, a decemberi szállítású aranyé pedig 0,76 százalékkal, 2064,90 dollárra nőtt a New York-i árupiacon.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1847 dollárt adtak, 0,12 százalékkal gyengült az euró.
Emelkedés a Budapesti Értéktőzsdén – BUX: 35 427,82 pont, +0,92 százalék záráskor
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 324,43 pontos, 0,92 százalékos emelkedéssel, 35 427,82 ponton zárt csütörtökön.
Elemzők: folytatódott az ipar kilábalása
Folytatódott a kilábalás, április-májushoz képest kedvezőbben alakult az ipari termelés júniusban, a nagy súlyú járműgyártás ugyanakkor még nem talált magára – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők.
A KSH csütörtöki jelentése szerint az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal elmaradt júniusban az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 12,2 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 17,1 százalékkal nőtt júniusban. A termelés az év első hat hónapjában 12,8 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, fokozott bizonytalanság mellett idén éves szinten 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható.
A szakértő kommentárja szerint a következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, mivel az Audi győri gyárában június közepétől, a Mercedes kecskeméti gyárában pedig július végétől elindult a harmadik műszak, így a termelés visszaállt a járvány előtti szintre, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak. A következő hónapokban már élénkülhet a kereslet az autók iránt, mivel áprilisban egyes országokban a szigorú kijárási tilalmak és az autószalonok bezárása miatt is 97-98 százalékkal csökkent az új autók forgalomba helyezése. A kereslet élénkülése azonban fokozatosan lehet magasabb – tette hozzá. Az elemző az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben. A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, de az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt már nem kell az elmúlt hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra számítani – fejtette ki.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az ipari termelés júniusi alakulása jó kiindulási alap lehet a V alakú kilábaláshoz, kockázatként említette ugyanakkor, hogy a járműgyártás továbbra sem talált magára. A szakértő kommentárjában jelezte: pozitív fejlemény, hogy Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerétől, Németországból is kedvező adatok érkeztek, a várakozások felett bővült a megrendelés-állomány. Az elemző szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet az ipari termelés. Egyes ágazatok, mint az élelmiszeripar, már bővülni tudtak – hívta fel a figyelmet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a júniusi kedvező adatok után július-augusztusban ismét gyengébb teljesítményre számít, a nagy autógyártók ugyanis megtartják a szokásos nyári leállásokat, így az ipari kilábalás a nyári hónapokra megtorpan majd. Elemzésében jelezte, a járműgyártás továbbra is gyengélkedett júniusban, a többi főbb ágazatban a termelés szintje már kis mértékben emelkedett. Amíg az autóipar nem tud talpra állni, addig biztosan jelentős lemaradást görget majd maga előtt a teljes ipar – hangsúlyozta. A szakértő kitért arra, hogy az ipar teljesítménye a második negyedév egészében rendkívül gyenge volt, mind éves, mind negyedéves összevetésben csaknem negyedével zuhant a termelés volumene, ami negatív rekord. Mindez jelentős visszafogó tényező lehetett a bruttó hazai termék (GDP) alakulásában. A kiskereskedelmi és az ipari adatok alapján az elemző úgy látja, hogy a második negyedévben a GDP nagyjából 10,5 százalékkal zuhanhatott éves összevetésben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén jelezte, hogy az autógyártás nagyon hiányzik az ipari fejlődésből. Úgy véli, az ágazat a mostani kilátások szerint megúszhatja 10 százalék alatti csökkenéssel az évet, jövőre pedig visszapattanásra lehet számítani.
A szakértő szerint továbbra is bizonytalanok a kilátások. A járvány több országban súlyosbodott az elmúlt hetekben, ami visszavetheti a külső keresletet, ez pedig megakaszthatja a kilábalást. A következő időszak lényeges kérdésének tartja, hogy az autógyártás, emellett a teljes ipar mikorra éri el korábbi termelési kapacitásait, valamint a belső fogyasztás mennyire tudja kompenzálni a kieső exportot.
Az elemző szerint várhatóan 5 és 10 százalék közötti lesz az éves csökkenés, de ehhez az is kell, hogy ne legyen második járványhullám, ami visszafogja a termelést. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének értékelése szerint a júniusi adatok alapján a vártnál gyorsabban folytatódott a kilábalás az iparban. Ugyanakkor úgy látja, továbbra is nehéz megítélni, mi várható a szektorban a következő hónapokban.
A csütörtökön közzétett, vártnál jobban alakuló német ipari rendelésállomány-adatok biztatónak tekinthetők a hazai ipar távolabbi kilátásai szempontjából, összességében azonban a külső kereslet alakulásával kapcsolatban továbbra is jelentősek a bizonytalanságok. Bonyolítja a képet, hogy néhány szektorban nyári leállások várhatók, amelyek a júliusi és az augusztusi adatokra hathatnak negatívan – fejtette ki. Az elemző az ipari kilábalás folytatódására számít a következő hónapokban, ennek üteme azonban szerinte májushoz és júniushoz képest lassul majd.
Magyarországon is lehetnek európai kupaselejtezők
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) felajánlotta segítségét az európai szövetségnek (UEFA) azért, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt is zökkenőmentesen tudják lebonyolítani a nemzetközi kupasorozatok selejtezőit. Az UEFA csütörtökön négy országnak, Magyarországnak, Lengyelországnak, Görögországnak és Ciprusnak is köszönetet mondott azért, hogy felajánlották stadionjaikat semleges helyszínnek, amelyet a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában használhatnának.
Az MLSZ közleményéből kiderül, az UEFA tájékoztatta a nemzeti szövetségek vezetőit a klubsorozatok 2020/21-es selejtezőinek új rendezési szabályairól. Semleges helyszíneken is lehet összecsapásokat rendezni, amennyiben a két ország koronavírusra vonatkozó utazási és karantén-előírásai nem teszik lehetővé az érintett hazai klub mérkőzésrendezését. Az európai szövetség a szeptemberi válogatott meccsekkel kapcsolatos kihívásokat is megvitatta. Az UEFA és a nemzeti válogatottak szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy ezeket a találkozókat az eredeti helyszíneken lehessen lejátszani, ám egyelőre a semleges pályás megoldás sem zárható ki.
Az már korábban eldőlt, hogy lesz Magyarországon más európai kupamérkőzés is, ugyanis szeptember 24-én a Puskás Arénában rendezik meg az európai Szuperkupáért kiírt összecsapást.