Csendestárs. Sokan még csak nem is hallottak róla, pedig szinte mindannyiunk otthonában ott van – és nem egy esetben 24 órában életünk megkerülhetetlen része. Gondolta volna, hogy a FreeBSD operációs rendszerre gondoltunk?
Pedig a FreeBSD valóban nagyon sok eszközben működik, csak épp – és ez leginkább a licenckonstrukciójára vezethető vissza, ami megengedi a forráskódja említés nélküli forkolását – nem annak hívják. Stabilitása messze földön híres – épp ezért is képezi kulcsfontosságú rendszerek alapjait.
Ilyen-olyan mértékben módosított FreeBSD képezi az összes Apple termék szoftveres alapját, beleértve a mobiltelefonokon és táblaszámítógépeken futó iOS-t és az asztali illetve hordozható Apple számítógépeken futó MacOS-t is. Ha Playstation konzollal rendelkezik, bizony azon is a célterülethez átfésült FreeBSD fut – méghozzá már (legalább) a 3-as Playstation óta, minden modellen. Ha Nintendo konzolja van, bizony ismét csak a FreeBSD-vel van dolga: bár nem nyilvános, hogy milyen mértékben, de a Switch konzol rendszerszoftvere is a FreeBSD-re épül.
Lehetne még a sort folytatni, de azt hiszem felesleges. Televíziók, okosórák, hordozható eszközök – a sor szinte végtelen. FreeBSD szervereket használ számos óriás IT-cég szerveroldalon, ilyen például az Amazon és a Yahoo is. A spektrum széles, de van köztük egy olyan terület, amit szinte teljes mértékben uralnak a BSD-leszármazottak: a routerek és modemek.
A FreeBSD 13-as kiadása
A FreeBSD-nél nem babonás emberek ülnek, így itt nem maradt ki a 13-as verziószám – mi több, április 13-án jelent meg az új kiadás. A változások listája hosszú, mi itt csak a fontosabb architekturális változtatásokra térnénk ki.
Az új kiadásban Tier 2-ről a legalacsonyabb, Tier 4 szintre degradálták a nyílt, ámbár szinte teljesen halott Sparc64 architektúra támogatását: a legutolsó ilyen csúcsprocesszor 2017 őszén jelent meg – kizárólag szerverek számára, rendkívül csekély, szinte mérhetetlen piaci penetrációval.
Sokkal fontosabb ennél a változásnál, hogy bevezetésre kerül a powerpc64le (little endian) port – ami fontos tétel a 2019 augusztusában nyílt platformmá vált POWER architektúra újabb termékcsaládjainak, különösen a POWER8 és annál újabb rendszerek támogatása szempontjából. Nagy kérdés még, hogy az OpenPOWER fel tudja-e majd venni a versenyt a falakat döntő erővel előretörő, kezdetektől nyílt architektúrával, a RISC-V-el – minden esetre a nyílt rendszerré válás óta több projektről lehet hallani, miközben az IBM továbbra is fejleszti a saját nagy teljesítményű, leginkább szerverekbe illetve másodlagosan csúcs-munkaállomásokba szánt POWER-vonalát. A legújabb, immáron 7nm-es gyártástechnológián készülő POWER10 megjelenését az idei évre teszik. A sorozat legutóbbi generációja, a POWER9 2017-ben jelent meg.
A mindennapi felhasználó számára a legfontosabb újítás, hogy az AMR64 mostantól Tier 1, azaz legmagasabb szintű támogatást élvez. Az ARM64 a mobilpiacot uralja, és immáron egyre erősebb hídfőket épít ki szerver- és desktop/laptop vonalon is. A jövő szempontjából igen fontos lépés a 2010-ben megjelent és azóta is töretlenül előre törő, nyílt architektúrájú RISC-V támogatás további fejlődése, amely Tier 3 szintről Tier 2-re ugrott – azzal az egyértelmű céllal, hogy hamarosan Tier 1 szintű támogatottsággal büszkélkedhessen.
Ezen két változtatás oltárán a mára már jelentőségét vesztő, 32 bites PC-s támogatás került le Tier 1-ről Tier 2 szintre. Érdekesség, hogy ezen a rendszeren (386) született a FreeBSD majd 30 évvel ezelőtt – bár itt azt is meg kell jegyezni, hogy a FreeBSD gyökerei ennél sokkal régebbre vezetnek vissza. Már közel 20 éve, hogy a 32 bites PC-rendszerek helyét átvették a 64bites PC-s rendszerek (AMD64 architektúra) – így valóban nem sok értelme van a legmagasabb szintű támogatás fenntartásának hozzá.
A változtatásokról még részletesebben (angolul) az alábbi oldalon olvashat: https://www.freebsd.org/news/newsflash/#2021-04-13:0
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP / címlapkép: Jakob Breivik Grimstveit, CC BY-SA 4.0, link)
