Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
    
A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati egység (egy csillagászati egység a Föld és a Nap távolságának felel meg). Összehasonlításként: a Pluto csupán 39 csillagászati egységre van a Naptól.
    
Az újonnan felfedezett égitest nagyon hosszúkás pályával rendelkezik, ezért a Naptól 175 egységre van pályája legtávolabbi pontján, amikor pedig legközelebb van a Naphoz, akkor a Neptunusz keringési pályáján belülre kerül, mintegy 27 csillagászati egységre.
    
A Farfarout a Napot nagyjából ezer év alatt kerüli meg, minden alkalommal keresztezi a Neptunusz pályáját. Ez azt jelenti, hogy a Farfarout nagy valószínűséggel a Naprendszer élete során megtapasztalta a Neptunusz hatalmas gravitációs vonzását, és vélhetően ez az oka nagy és hosszúkás keringési pályájának.
    
“Hosszú pályája miatt nagyon lassan mozog az égbolton, ezért több évbe telik útjának pontos meghatározása” – mondta a kutatásban részt vevő David Tholen, a Hawaii Csillagászati Egyetem munkatársa.
    
A Farfarout nagyon halvány, fényessége és Naptól való távolsága alapján a kutatók úgy becsülik, hogy nagyjából 400 kilométeres lehet. Ezzel a mérettel még a törpebolygók kategóriájába tartozik, ez alapján feltételezhetően jégben gazdag objektum.
    
“A Farfarout felfedezése jól példázza, hogy egyre inkább képesek vagyunk feltérképezni a külső Naprendszert és egyre távolabb jutunk Naprendszerünk peremének megfigyelésében. Csak az elmúlt néhány évben kifejlesztett nagy digitális kamerák és nagyon nagy teleszkópok által vált lehetővé a Farfarouthoz hasonló távoli objektumok felfedezése” – mondta Scott S. Sheppard, a Carnegie Tudományos Intézet szakembere.


(MTI / címlapkép: Tomruen – JPL, link)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük