Dél-Amerikát egy kalap alá veszi a jelenlegi magyarországi koronavírussal kapcsolatos beutazási korlátozásokról szóló intézkedéscsomag – holott a kép nagymértékben árnyalt, óriási különbségek vannak a kontinens országainak COVID-19 érintettsége között. Argentínában a helyzet koránt sem olyan drámai, mint például a csak “sárga” zónába sorolt Svédországban: míg Dél-Amerika második legnagyobb, 45 milliós lakóságú országában a halálesetek száma 3543, addig a kedvezőbb beutazási feltételekkel rendelkező, sárga zónába sorolt Svédországban 11 millió fős lakósságra jutott 5743 COVID19-halálozás augusztus 1-én. Argentínában minden 12700. lakos halt bele eddig a betegség szövődményeibe, addig Svédországban már minden 1900. ember ember a koronavírus áldozatává vált. Ez közel egy nagyságrendi különbség.
A dél-amerikai magyarság számára érthetetlen, hogy miért eme nyilvánvalóban hátrányos megkülönböztetés. Ugyan a magyar állampolgársággal is rendelkezők – ha szigorúbb feltételekkel is – de beutazhatnak Magyarországra, addig a magyar állampolgárságot eddig nem szerzett argentínai magyarok számára lehetetlen a magyarországi látogatás. Más kérdés, hogy a légi forgalom szinte teljes szünetelése, illetve a dél-amerikai országok helyi korlátozásai is nagymértékben akadályozzák az utazást.
(ConlangHenry, CC BY-SA 4.0)
“Nehéz erre mit mondani” – panaszolja a magyarul jól beszélő Martina, akinek augusztusra volt repülőjegye Budapestre. A magyar állampolgársággal nem rendelkező fiatal nő 2019-ben vesztette el másodgenerációs magyar édesanyját. “Közös álmunk volt, hogy egyszer együtt Magyarországra látogassunk. Édesanyám nagyon szerette volna, ha Magyarországon, magyar egyetemen tanulhatok. Korábban az anyagi lehetőségek és a zeneiskolai kötelességeim nem engednék, hogy elutazzunk. Tavaly édesanyám betegsége miatt már szóba sem jöhetett az utazás.”
(Casa Rosada)
Martina esete nem egyedi. A felélénkült dél-amerikai magyar élet magával hozta az anyaország iránti kíváncsiságot. Magyarok tucatjaival beszéltünk, akik a közeljövőben magyarországi utazást terveztek.
“Jelenleg ez lehetetlen” – folytatja Martina. “Nagyon szerettem volna Magyarországon továbbtanulni, tovább tökéletesíteni a magyar nyelvtudásomat”. A máig feketét viselő fiatal lány számára a jelenlegi helyzetben egyre távolabbinak látszik ez az álom. Argentínát az ág is húzza: nem elég a koronavírus, az ország tavasszal államcsődbe jutott – amiből a kilábalás hosszú éveket, ha nem egy egész évtizedet fog igénybe venni. Jelenleg nehéz képet alkotni arról, hogy mennyire súlyos az argentin gazdaság helyzete. A kormány – főleg az érintettséghez mérten – rendkívül szigorú intézkedéseket rendelt el a koronavírusra hivatkozva már a kora-tavasszal – sokak szerint csak azért, hogy palástolja a katasztrofális gazdasági helyzet okozta hatásokat és ellehetetlenítse a kormány elleni demonstrációkat.
(Ministerio de Cultura de la Nación)
Az tényként kezelhető, hogy Argentína gazdasága óriási pofonokat kapott. Martina aggódik, hogy hosszú ideig nem lesz lehetősége az álmai megvalósítására:
“Nem tudjuk, mikor lesz vége ennek a rémálomnak. Senki nem mond semmi biztosat. Nincs vakcina, és a hírekkel ellentétben nem is valószínű, hogy a közeljövőben működő, mellékhatások nélküli szert sikerül kifejleszteni” – mondja az egyébként gyógyszerésznek tanuló lány, aki napi szinten olvassa a vakcinafejlesztésekről szóló kutatási anyagokat. “Lehet, hogy jövőre már annak is örülnünk kell, hogy ha lesz még miből a megélhetési kadásainkat fedeznünk”
(Ezarate, CC BY-SA 4.0)
(Gobierno de la Provincia de Santa Fe)
Reméljük, hogy hamarosan Magyarország Kormánya is belátja, hogy nem az Argentínából érkezőktől kell leginkább félnie. Sokak álmait törte össze a COVID19-pandémia az óceán mindkét partján. Ugyan a dél-amerikai magyar állampolgárok most is beutazhatnak Magyarországra – már ha találnak valamiféle megfizethető utazási módot – azonban a magyar állampolgársággal (még) nem rendelkező dél-amerikai magyarok számára bezárult minden kapu. A nemzetközi légi forgalom teljes újraindulása sem látszik közelinek dél-amerikai vonatkozásában. Az elsősorban a brazíliai állapotok generálta félelmek az egész kontinens megítélésére roppant negatív hatással voltak – mindez tetten érhető az európai jogalkotók lépésein is.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap – Lantos / címlapkép: U-95, CC BY-SA 4.0)